Segítségre van szükséged?

A bűncselekmények nagy százalékának célja, hogy azokat végrehajtó személy vagy csoport pénzhez jusson. A pénzmosás során a bűnözők a bűncselekményekből származó pénzt úgy dolgozzák fel, hogy annak illegális eredetét leplezzék. Ezért kiemelten fontos, hogy folyamatosan lépéseket tegyünk a pénzmosás ellen.

A tiltott fegyverkereskedelem, a csempészet és a szervezett bűnözés tevékenységei – így például a kábítószer-kereskedelem és a prostitúció – óriási összegeket mozgathatnak meg. A sikkasztás, az „ügynöki” kereskedelem, a megvesztegetés és a számítógépes csalások is nagy hasznot hozhatnak, és ezek mind azt az ösztönzést adják, hogy a jogtalanul megszerzett pénzt „legitimáljuk”, azaz pénzmosáson keresztül tisztára mossuk.

Amikor a bűnözői tevékenység jelentős hasznot hoz, az érintett személynek vagy csoportnak valahogyan úgy kell kezelnie a pénzeszközöket, hogy az ne hívja fel magára a figyelmet, illetve ne derítsenek fényt az alaptevékenységre vagy az érintett személyekre. A bűnözők ezt úgy érik el, hogy elrejtik a pénzeszközök forrását, megváltoztatják azok formáját, vagy olyan helyre viszik azokat, ahol kevésbé valószínű, hogy felhívják magukra a figyelmet.

A Pénzügyi Akcióbizottság (FATF) a pénzmosás elleni küzdelem érdekében jött létre, miután a G7-csoport 1989-es párizsi csúcstalálkozóján úgy döntöttek, hogy nemzetközi szinten összehangolt válaszlépéseket kell tenniük a pénzmosás terjedése miatt növekvő aggodalomra. A FATF nem sokkal később kidolgozott 40 ajánlást, amelyek azt taglalják, hogy a nemzeti kormányok milyen intézkedéseket hozhatnak az eredményes pénzmosás elleni programok végrehajtása érdekében.

Az „anti-pénzmosás” kifejezés kifejezetten azokra a szabályzatokra és jogszabályokra vonatkozik, amelyek arra kötelezik a pénzügyi intézményeket, hogy aktívan ellenőrizzék az ügyfeleiket a pénzmosás és a korrupció megelőzése érdekében.

Az AML-eljárásokat és szabályzatokat nemzeti hatóságok (pl. az Egyesült Királyságban a NCA) és nemzetközi szervezetek (pl. a FATF vagy az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala) koordinálják. Ezek a szervezetek mind folyamatosan azon dolgoznak, hogy kihívásokat állítsanak a pénzmosás elleni küzdelem útjába.

Az AML szabályozás az 5. pénzmosás elleni irányelv alapján készült: 2018. június 19-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették az 5. pénzmosás elleni irányelvet (2018/843/EU irányelv), amely módosította a 4. pénzmosás elleni irányelvet. Az európai uniós tagállamoknak ezt az irányelvet 2020. január 10-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.

Ezek a módosítások jelentős javulást hoztak, és lehetővé tették, hogy az Unió jobban felkészüljön a pénzügyi rendszer pénzmosásra és terrorista tevékenységek finanszírozására való felhasználásának megelőzésére.

Ezeket a módosításokat a következők miatt vezettük be:

• Növeld az átláthatóságot a vállalatok, bizalmi alapítványok és egyéb jogi megállapodások számára nyilvánosan elérhető nyilvántartások létrehozásával;
• Növeld az EU pénzügyi információs egységeinek hatáskörét, és biztosítsd számukra a feladataik elvégzéséhez szükséges széleskörű információkhoz való hozzáférést;
• Korlátozd a virtuális pénznemekkel és pénztárcaszolgáltatókkal, de még a előre fizetett kártyákkal kapcsolatos anonimitást.
• Bővítsék ki a magas kockázatú harmadik országok megítélésének szempontjait, és javítsák a ilyen országokba küldött, illetve az onnan beérkező pénzügyi tranzakciók biztonsági intézkedéseit;
• Hozzon létre központi bankszámlanyilvántartásokat vagy lekérdezési rendszereket az összes tagállamban;
• Elő kell segíteni az információcserét és javítani az együttműködést az Európai Központi Bank, a pénzügyi felügyeleti hatóságok és a pénzmosás elleni küzdelemért felelős felügyeleti szervek között.