Terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem
A terrorizmus finanszírozása a pénzeszközök megszerzését, gyűjtését vagy nyújtását foglalja magában azzal a szándékkal, hogy azokat terrorcselekmények vagy szervezetek támogatására használják fel. Az ilyen pénzeszközök mind legális, mind illegális forrásból származhatnak. Pontosabban fogalmazva, a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló nemzetközi egyezmény szerint valaki akkor követi el a terrorizmus finanszírozásának bűncselekményét, „ha közvetlenül vagy közvetve, jogellenesen és szándékosan bármilyen módon pénzeszközöket biztosít vagy gyűjt azzal a szándékkal, hogy azokat teljes egészében vagy részben olyan cselekmény elkövetésére használják fel, amely az egyezmény hatálya alá tartozik”.
Tehát a terrorizmus finanszírozásában részt vevő magánszemélyek vagy jogalanyok elsődleges célja nem feltétlenül a pénzforrások elrejtése, hanem a finanszírozás és a finanszírozott tevékenység jellegének elrejtése.
Mi az a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (CTF)?
A „terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem” kifejezés kifejezetten azokra a szabályzatokra és jogszabályokra utal, amelyek arra kötelezik a pénzügyi intézményeket, hogy ügyfeleik tevékenységét aktívan monitorozzák annak érdekében, hogy megelőzzék a terrorizmus finanszírozását.
A pénzügyi tranzakciók terrorizmusfinanszírozás céljából történő visszaélés elleni fellépés (CTF) kiváló példája az ENSZ Globális Terrorizmusellenes Stratégiája: ez az eszköz (A/RES/60/288) egyedülálló a maga nemében, és célja, hogy ösztönözze a nemzeti, a regionális és a nemzetközi terrorizmus elleni erőfeszítéseket. Az eszköz 2006-os konszenzusos elfogadásával az összes ENSZ-tagállam közös stratégiai és operatív megközelítésben állapodott meg a terrorizmus elleni küzdelem során.
A stratégia világos üzenetet küld azzal, hogy kijelenti: a terrorizmus bármilyen formája és megnyilvánulása elfogadhatatlan. Ezenkívül a stratégia kimondja, hogy gyakorlati lépéseket kíván tenni egyénileg és kollektíven a terrorizmus megelőzése és leküzdése érdekében. Ezek a gyakorlati lépések számos intézkedést foglalnak magukban, kezdve az állami kapacitások megerősítésétől a terrorista fenyegetésekkel szembeni küzdelemben egészen az ENSZ rendszerének terrorizmus elleni tevékenységeinek jobb koordinálásáig.
Az ENSZ globális terrorizmusellenes stratégiája négy pilléren nyugszik, nevezetesen:
- A terrorizmus terjedését elősegítő körülmények kezelése;
- Terrorizmus megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedések
- Intézkedések az államok terrorizmus megelőzésére és leküzdésére irányuló képességeinek kiépítése, valamint az ENSZ rendszer ezen a területen betöltött szerepének megerősítése érdekében.
- Olyan intézkedések, amelyek garantálják az összes emberi jog tiszteletben tartását és a jogállamiság érvényesülését, amelyek a terrorizmus elleni küzdelem alapvető kiindulópontját képezik.